Történetünk időpontja 1894, helyszíne pedig a szolnoki állami főgimnázium. A fegyelmi kihágás tárgya egy kézről-kézre járó pársoros levél volt.

Kedves kur/átor és

vám/szedő úr

Már régen értesültem hogy a pi/tyókás melletti

nádat mindenki használja./

Azért figyelmeztetlek hogy a pi/tyókás melletti

nádat tisztán tarsd, mert a fa/luházánál tett

szomat bepiszkolom./

Hű szeretőd/

Nagyfa/ludi hosz-

szu/

László/

Ha ezeket az önmagukban minimális értelemmel bíró sorokat a ferde vonaltól balra olvassuk össze, a leplezni kívánt trágár tartalom máris nyilvánvaló lesz. A levelet egy diák juttatta be az iskolába, ahol többek is szorgalmasan másolták és terjesztették egészen addig, amíg áprilisban elkapták az egyik levelet. Az igazgató és az érintett harmadikos, ötödikes és hatodikos diákok osztályfőnökeinek bevonásával folyt az ügy kivizsgálása. A bűnrészesnek talált kilenc diák közül a két hatodikos diákhoz (Ösztreicher Simonhoz és Kaszab Jánoshoz) vezettek a szálak, ők voltak a kezdeményezők.

--------------------------------------------------------

2008-as évfolyamunkban jelent meg ez az írás: valódi mikrotörténelem, egy diákcsíny tudományos elemzése.

A cikk folytatása