Berichten

FEBRUÁR 11-18 - A 9000 KOPONYA ÉS A LEKÉSETT REPÜLŐ:

Mintegy 8 órás buszút után megérkeztem Kambodzsa fővárosába, Phnom Penh-be. Őszintén szólva nem szeretem különösebben a nagyvárosokat, annyira sokfélék, hogy legtöbbször semmilyenek. Mindig zsúfoltak, gyakran koszosak, és még jobban oda kell figyeljek a értékeimre, mert mindennaposak a motoros lopások. A tuktuk sofőr pl kifejezetten a lelkemre kötötte, hogy ne mobilozzak, amíg a városban vagyunk, mert valaki a pirosnál ki f...

Lees verder
Geen fotobeschrijving beschikbaar.
Geen fotobeschrijving beschikbaar.
Afbeelding kan het volgende bevatten: 1 persoon
Geen fotobeschrijving beschikbaar.
+7
Hitching Ronin
Persoonlijke blog

FEBRUÁR 8-10 - AZ ÚSZÓ FALU ÉS AZ ŐSI KHMER TEMPLOMOK:

Amikor megérkeztem a siem reap-i reptérre, elállt a szavam: az egész létesítmény majdhogynem tengerparti bungalókra emlékeztetett, de legalábbis nem egy nemzetközi légikikötő hangulatát keltette. Rögtön lett egy karaktere Kambodzsának, aminek örültem, ugyanis hosszú évek múltán is meg tudom majd különböztetni ezeket ázsiai országokat - amiket meglátogattam. Köszönhetően annak, hogy hiába hatott egymásra jelentősen a kultú...

Lees verder
Afbeelding kan het volgende bevatten: 2 mensen, lachende mensen
Geen fotobeschrijving beschikbaar.
Geen fotobeschrijving beschikbaar.
Afbeelding kan het volgende bevatten: 1 persoon
+15
Hitching Ronin
Persoonlijke blog
Alles weergeven
Video's
7
2017.09.12 - A VONATSZÖRF ÉS AZ INDIAI MOZI Amikor Aurangabadban elindultam az éjszakai buszhoz, a monszun vihara lecsapott és mély tócsákon átgázolva, bőrig ázva értem az állomásra. Ezután 8 órát utaztam Mumbai-ig, alig várva, hogy végre lefürödhessek és ruhát cseréljek. Azonban sajnos elkövettem a hibát, hogy túl sokáig maradtam a buszon - abban a hitben, hogy az utolsó megálló biztosan a centrum közelében lesz - és így sikerült 30 kilométer távolságra a szállásomtól leszállnom a buszról. Össze-vissza irányítgattak az indiaiak, a csúcsidő miatt, a vonataikon hasonló tolongás, préselődés ment, mint amit a buszoknál írtam. Iskolás gyerekek azzal próbáltak felvágni előttem, hogy a megállóból elinduló mozgó vonatból kiálltak - megmarkolva a benti kapaszkodót - és így szörföztek, amíg az állomás parkettaköve meg nem szűnt. Baromi veszélyesnek tűnt, nézni nem bírtam... Ezután egy taxis is átvert, direkt kerülőutakon ment másfél órát a városban, hogy többet kelljen fizetnem. Majd amikor megérkeztem a szállásra, elképesztő látvány fogadott. Na nem igénylek óriási luxust - többnyire 10 ágyas szobákban alszom a legolcsóbb hostelekben - de ez a hely mindenen túltett. Úgy nézett ki, mint egy borzalmas állapotban lévő kórházi folyosó, ahol fertőző betegek fekszenek, még világítás sincs... Akkor már nagyon fáradt és nyűgös voltam - a làbam a korábban csuromvizes cipőmben rohadt, ruhám teljesen átizzadt, és aludni se nagyon tudtam az éjszakai úton. A tanulság, hogy SOSE foglaljatok olyan szállást, aminek nincs értékelése. Magam is most először tettem ezt, mert az elhelyezkedése amúgy sokkal jobb volt a többinél. Szóval átutaztam, keresztül-kasul vándoroltam Mumbait, mire délután 3-ra találtam egy jó hostelt. Így a város látnivalóit egyáltalán nem tudtam megnézni, csak egyetlen videó készült a város egy vonatàllomása melletti szegénynegyedről. Bár a vonat sebessége nagy volt, ha meg-megállítjátok a videót, egész éles képet kaptok azokról az állapotokról, amit az elmúlt bejegyzésekben pedzegettem. A Taj Mahal mellett ez is ugyanúgy hozzátartozik Indiához. Este még elmentem egy indiai moziba, ha már a Bollywoodi filmgyártás központjában éjszakázom. A vetítés előtt, a reklámblokkban lement az indiai himnusz, mindenki felállt és énekelt. A film kellően bugyuta volt ahhoz, hogy ne kelljen értenem hindiül ahhoz, hogy értsem a sztorit. Mumbai tehát sajnos csak egy átutazási állomás lett, de ilyenek is akadnak egy ekkora túra során...
25
8
Alles weergeven
Foto’s
Afbeelding kan het volgende bevatten: 1 persoon
Geen fotobeschrijving beschikbaar.
Geen fotobeschrijving beschikbaar.
Alles weergeven