Nem a hallásromlás a legrosszabb, amit a zaj okozhat nekünk! Öt európai lakos közül legalább egy egészségre káros mértékűnek tekinthető zajszennyezésben él. Bec...slések szerint Európában 113 millió embert ér a nappali, esti és éjszakai forgalomból származó, 55 decibel (dB(A)) vagy azt meghaladó szintű zaj hosszú távon. Zaj hatására a szervezet stresszhormonokat termel (adrenalin, kortizol), az érfalak merevebbé válnak, a vérnyomás megnő. A zaj frekvenciájától függően zavarja egyes szerveink működését is. Hosszú távú hatása nagyon szerteágazó, és a szervezet szinte minden részét érinti, többek között: hallásküszöb-emelkedés, halláskárosodás, szív- és érrendszeri problémák, ingerlékenység, fáradtság, vegetatív idegrendszeri problémák, látászavar, emésztési zavarok, mozgásszervi panaszok, anyagcsere felborulása, cukorbetegség, daganatos betegségek alakulhatnak ki. Miután a káros mértékű zajért 80%-ban a közlekedés felelős, ezért elsősorban itt lehetne eredményeket elérni. A rezgéscsillapított burkolatok, a forgalomcsökkentett övezetek kiterjesztése, hatékony hangszigetelés, sebességhatárok csökkentése, a kerékpározás és más, csak mérsékelt zajjal járó közlekedési módok előnyben részesítése mind eszköz lehet. Ne felejtsük el azt sem, hogy ami az egyik embernek muzsika, az a másiknak fájdalmas zaj lehet. Például egy átalakított kipufogóval közlekedő autós bizonyára élvezi a dübörgést, de nem így gondolják azok, akik a járdán sétálva fülükhöz kapnak a fájdalmas zaj miatt. További részletek Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) legújabb jelentéséből itt olvashatók: https://www.eea.europa.eu/…/varhatoan-novekszik-az-artalmas…